L. J. Wesley: Egy űrállomás-takarító naplója

Író: L. J. Wesley
Cím: Egy űrállomás-takarító naplója
Oldalszám: 138
Kötéstípus: puhatáblás
Kiadó: Colorcom kiadó
Megjelenés: 2017

Az ember azt hinné, hogy egy űrállomáson nem unalmas az élet. Ez igaz lehet, ha felelősségteljes a munkaköröd, esetleg egy erre járó űrhajó legénységéhez tartozol. De ha a takarító és karbantartó személyzet tagja vagy… az nem túl izgalmas. Max élete ebben az egyhangú, de nyugodt mederben folyik egészen addig, míg meg nem ismeri Lydiát. A lánynak köszönhetően belekeveredik a Xendonon dúló polgárháborúba, ami több fájdalmat okoz, mint azt valaha is képzelte volna. A békés élet és a kalandok közt egyensúlyozva nehéz döntéseket kell meghoznia, melyek akár az életébe is kerülhetnek.


Értékelés: 5/4,5

A történetben megismerhetjük Max-et, mint űrállomás takarítót, de hamarosan gyökerestül megváltozik az élete, és olyan dolgokban lesz része, mint még sose… 
Ha kíváncsi vagy Max történetére, az az naplójára, akkor ezen a linken meg is rendelheted a könyvet: katt!

A könyvet Könyvfesztivál utolsó napján személyesen az írótól szereztem be, és komolyan mondom jobban élveztem, mint az Obszidiánt. (Laci lekörözted J. L. Armentroutot:D)
Sci-fi kategóriában ez volt a harmadik könyv, amit olvastam, így igazából teljesen nem vagyok otthon benne, hogy mi-mi, de a képzeletemre bíztam mindent, valamint első Colorcomos könyvem, de nem az utolsó!

Ez a könyv még naplóregény is, és olyan ember életét, mutatja be, akinél soha nem tudhatod, hogy mi történik, mert mindig csinál valamit. Igaz az eleje elég becsapós volt, de hamar pörögni kezdtek az események, és nem tudtam, hogy merre kapkodjam a fejemet. Az előbb csak egy átlagos takarító volt!
Na, de a vége… Miért? Miért így kell befejezni egy könyvet? Komolyan vagy tíz percen keresztül kiabáltam a szobában, hogy hogyan lehet befejezni így egy könyvet.
DE hatalmas pacsi érte Laci, mert igazság szerint baromi jó megoldás volt, hogy minden egyes olvasó elgondolkodjon rajta.:D
Ahhoz képest, hogy 140 oldalas mégis lassan haladtam a könyvvel, de bátran szeretném mindenkinek ajánlani, mert nem egy nehezen olvasható, és nem mellesleg utazásra pont megfelelő könyv – mikor mentem a bizimért a kis táskámba pont belefért.

Összeségében nekem tetszett, viszont Max személyiségét valahogy másként képzeltem el, mielőtt belekezdtem a könyvbe, és örülök annak, hogy nem csalódtam abban, hogy ki kellett lépjek a komfortzónámból.:D

+ Kellett egy kis idő mire hozzászoktam a betűtípushoz és a betűmérethez.

SPOILEREK

Én az elejétől fogva abban hitben éltem, hogy Lydia és Max együtt lesz, és nem ennyi mindenen fognak keresztülmenni… A másik, hogy nem tudom, hogy másoknak mi a bajuk Lydiával, szerintem semmi probléma nincsen vele, egy teljesen normális karakter.

Kedvenc idézet(ek):

„– Lydia, te ki akarsz nyírni? Ha egy kicsit elmozdítom a fejem, akkor meghalok. – Nyugi, nem foglak eltalálni. Összemocskolnád a hajót, és nekem kéne takarítani.”

„Brutális külseje és brutális módszerei ellenére Rox egy egészen kedves és értelmes srác, amikor nem ütlegel, jókat beszélgetünk.”


„– Ez meg mi? – kérdeztem Felptől.
– Hát. Az a helyzet komám, hogy eléggé lőnek ránk.
– Lőnek? Mi a jó nyavalyáért lőnek?
– Csempész vagyok, rémlik? Kéne nekik az áru.
– Megmondtam, hogy ne rángass bele semmibe, rémlik. A francba.
– Jól van na. Segítenél azért? Beizzítottam a fegyvereket.
(…)
– Na mi van komám? Szedd már le őket.
– Könnyű azt mondani okostojás. Inkább próbáld elkerülni a lövéseiket.
– Szerinted mégis mit csinálok?
– Engem zaklatsz. Csináld a dolgod, és hagyd, hogy én is csináljam az enyémet!”

„Szerencsére a szülés bonyodalommentes volt. Tria éjszaka felkeltett, behoztam a kórházba, és nem sokkal az újév kezdete után, világra jött a kislány. Miután megszületett, okoztam egy kis riadalmat. A doki ugyanis ráütött a gyerek fenekére, én meg azonnal fegyvert rántottam. Mint kiderült, nem bántani akarta, de láttam rajta, hogy nagyon megrémült.”

Borító 5/5: Mindenki azt mondja mennyire illik a borító hozzá: most én is ezt gondolom, de mikor olvastam, akkor úgy éreztem, hogy egy másik illene hozzá.

Sky A.

Phasellus facilisis convallis metus, ut imperdiet augue auctor nec. Duis at velit id augue lobortis porta. Sed varius, enim accumsan aliquam tincidunt, tortor urna vulputate quam, eget finibus urna est in augue.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése