Cím: Miután ( Miután 1.)
Oldalszám: 498
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Gabo Kiadó
Megjelenés: 2015
EGY SZENVEDÉLYES SZERELEM TÖRTÉNETE, AMELY MILLIÓKAT HÓDÍTOTT MEG VILÁGSZERTE.
Volt egy időszak Tessa életében, amikor még nem ismerte Hardint, de miután találkoztak, az élet megváltozott.
Tessa igazi jó kislány. Egy rendes fiúval jár már évek óta, vannak tervei, ambíciói, és az anyja ügyel rá, hogy az élete a megfelelő irányban haladjon tovább.
Aztán elsőévesként beköltözik az egyetem kollégiumába, és találkozik Hardinnal. Azonnal feltűnik neki a tetovált, piercinges fiú, aki angol akcentussal beszél, és mindenben különbözik attól, amit Tessa az addigi életében megszokott.
Hardin rendkívül mogorva, sőt kifejezetten ellenséges vele, és a viselkedése miatt Tessának gyűlölnie kéne őt. Gyűlöli is, amíg egy este egyedül nem maradnak a fiú szobájában. Tessát megragadja a fiú sötét személyisége, és amikor megcsókolják egymást, olyan szenvedély támad fel benne, amilyet még sohasem tapasztalt.
Hardin hol gyönyörűnek nevezi, hol egy szó nélkül eltűnik, mintha egyáltalán nem érdekelné. A nemtörődöm viselkedése és a gorombasága ellenére Tessa úgy érzi, ha sikerül mélyre ásnia, megtalálja az igazi Hardint a hazugságok felszíne alatt. Hardin újra és újra eltaszítja, de csak azért, hogy aztán még közelebb vonja magához.
Tessának megvan a tökéletes barátja. Miért igyekszik ennyire legyőzni a saját sértett büszkeségét, és Hardin előítéletét a rendes lányok iránt?
Talán azért, mert ez szerelem?
Anna Todd AFTER című fanfictionjét milliók olvasták a WATTPAD-en, és az egész világon lenyűgözte az olvasóit. Itt az idő, hogy ön is megismerkedjen az internet legtöbbet emlegetett könyvével.
Köszönöm szépen a Gabo kiadónak, hogy másodjára olvashattam el a könyvet, most már saját példányban! Végre felfrissítettem (valamennyire) a történetet, ezért most tudok róla hozni egy hosszabb értékelést. (Molyon van fent egy tavalyi - sokkal rövidebb.)
Befejeztem a könyvet, majd félreraktam és valahogyan másodjára nem jött rám semmi, aztán körülbelül egy óra múlva olyan Miután fangörcs jött rám, hogy egymás után nézegettem rajongói trailereket youtube-on, és teljesen ráálltam, hogy ha kijön a mozikban, én tuti, hogy elsőként fogok beülni és megnézni, ha kell minden pénzemet erre költöm!:D
Annyira sokan szidják a könyvet molyon, hogy ezúton is szeretném megkérni azokat, akiknek megjön hozzá a kedvük (bármilyen okból kifolyólag) NE olvassanak molyos értékelést! Mert az nagyon nagyon befolyásolja az embert. Én is beleestem egy ilyen kisebb hibába, mikor először olvastam a könyvet. (Szerintem akkor is olvastam értékelést róla valahonnan, mert ez úgy bennem maradt.)
Nem tetszett, ahogyan Anna Todd írt. Miért ilyen rövidek a fejezetek? Mi ez? Miért? Hogyan? Kérdések kavarogtak a fejemben, de tovább olvastam, és ó igen milyen jól tettem!
Utána nagyon megkedveltem, és ahogyan másodjára olvastam megint elvarázsolt a könyv, magába szippantott, és nehezen bírtam letenni.
Már nagyon várom, hogy tovább olvashassam, mert egyszerűen nem lehet nem rájuk gondolni.
Még rengeteg minden áll előttük, és hogy megint újra és újra belecsöppenjek ebbe a világba, tovább fogom folytatni a történetet. MERT EGYSZERŰEN IMÁDOM!!
Ebben a könyvben tényleg nincs megállás, rengeteg a párbeszéd, pörgős a történet, és nem érzi úgy az ember hogy sablonos.
Megállíthatatlanul beléd férkőznek a szereplők, és nem tudok őket soha kiírta onnan. Mindig többet akarsz majd belőlük. - Csak még egy fejezetet...
Bonyodalmak, titkok, szenvedély...
Letehetetlen.
Kedvenc idézet(ek):
„– Mi ütött beléd? – évődik Noah, amikor megpróbálom magamhoz vonni a testét. Elpirulok, és megcsóválom a fejem.
– Semmi, csak nagyon hiányoztál – mentegetőzöm. És tegnap este megcsaltalak, teszi hozzá a lelkiismeretem. Nem törődöm vele.”
„– Nem kedvelem ezt az alakot – jegyzi meg Noah, és én bólintok.
– Én sem – súgom oda neki. És tudom, hogy hazudok.”
„Noah csak haragos pillantással méregeti Hardint, és én legszívesebben magamból kikelve kiabálnék velük. Mindhármukkal. Anyámmal azért, mert gyerekként bánik velem. Noah-ra azért, mert árulkodott. Hardinnal meg azért, mert… mert ő Hardin.”
„Ezért követem Hardint a szobájába. Amikor belépünk, Hardin megfordul, és a becsukódó ajtónak szorítja a hátam.
– Ne haragudj, szeretlek – suttogja, és a szemembe néz. Csípőjét hozzám szorítja, és a karját az ajtóra teszi, hogy ne tudjak elhúzódni tőle.
– Én is – súgom vissza.
– Én csak… Néha elvesztem az önuralmamat. Nem is feküdtem le azokkal a lányokkal. Illetve nem mindegyikkel. – Kicsit megkönnyebbülök, de nem teljesen. – Ha dühös leszek valakire, ösztönösen cselekszem, és igyekszem a lehető legjobban megsérteni. De nem akarom, hogy elmenj, és sajnálom, hogy megijesztettelek, amikor szétvertem Dan fejét. Próbálok megváltozni, a kedvedért… és olyan emberré válni, akit megérdemelsz… De nagyon nehéz. Főleg, amikor szándékosan dühítesz – teszi hozzá, és letörli a már száradó könnyeimet.
– Nem ijedtem meg tőled – nyugtatom meg.
– Miért nem? Pedig ijedtnek tűntél, amikor kikaptam a kezedből a törülközőt.
– Nem… Illetve egy kicsit féltem, de csak a szőnyegen lévő folt miatt. De amikor Dant verted, inkább téged féltettelek.
– Féltettél? – Hardin meghökken. – Pedig meg sem ütött – dicsekszik, és kihúzza magát. Megcsóválom a fejemet.
– Attól féltem, hogy a végén megölöd, vagy valami ilyesmi. Nagy gondba kerülhettél volna, amiért bántalmaztad – magyarázom. Hardin felnevet.
– Jól értem? A verekedésünk jogi következményei miatt aggódtál?
– Ne nevess ki. Még most is haragszom rád – figyelmeztetem, és karba teszem a kezem. Igazából nem tudom, mi idegesített fel, azonkívül, hogy elküldött.
– Én is dühös vagyok rád, ugyanakkor mulatságosnak talállak. – Hardin a homlokomra hajtja a fejét. – Megőrjítesz – suttogja.
– Tudom.
– Sosem hallgatsz rám, és mindig veszekedsz velem, mindenért. Konok vagy, és már-már elviselhetetlen.
– Tudom – ismétlem meg.
– Provokálsz, és rengeteg fölösleges stresszt okozol nekem. Ráadásul majdnem smároltál Dannel, az orrom előtt. – Hardin az ajkával megérinti a nyakamat, mire megborzongok.
– Szörnyen bosszantó dolgokat mondasz, és ha dühbe gurulsz, úgy viselkedsz, mint egy gyerek. – Sértő megjegyzéseket tesz rám, és olyasmiért panaszkodik, amit a szíve mélyén élvez. Mégsem sértődöm meg, sőt megremeg a gyomrom, mert közben a nyakamat csókolgatja. Aztán még erősebben nekem feszíti a csípőjét.
– De akárhogy is van… Halálosan szerelmes vagyok beléd – jelenti ki végül, és szívni kezdi az érzékeny bőrt a fülem alatt.Belemarkolok a hajába, mire felnyög, megragadja a derekamat, és úgy szorít magához, mintha ki akarná nyomni belőlem a szuszt. Tudom, hogy még sok mindent meg kell beszélnünk, sok problémát meg kell oldanunk, de most nem akarok mást, csak Hardinnal lenni, és megfeledkezni arról, ami nemrég történt.”
„– Nem vagy az esetem, ahogy én sem a tiéd. De éppen ezért vagyunk jók egymásnak… Mert nagyon különbözünk, mégis sok mindenben hasonlítunk. Egyszer azt mondtad, hogy a legrosszabbat hozom ki belőled. Én viszont jobb leszek melletted. Tudom, hogy ezt te is érzed, Tessa. Igazad van,nem szoktam senkivel sem járni, egészen mostanáig. De most szeretném, ha veled járhatnék, és szeretnék megjavulni. Arra vágyom, hogy méltónak találj engem, és úgy akarj engem, ahogy én téged. Azt sem bánom, ha kiabálunk és veszekszünk egymással, amíg az egyikünk beismeri, hogy tévedett. Meg akarlak nevettetni, és képes leszek órákig hallgatni, ahogy a romantikus regényekről áradozol… Egyszerűen… szükségem van rád. Tudom, hogy időnként gonosz vagyok, illetve többnyire… – Hardin olyan halkan beszél, hogy már szinte suttog, de a szeme vadul villog. – Nagyon régen ilyen vagyok, és sosem akartam megváltozni. Egészen mostanáig…Miattad.”
„Lerogyok az ablak mellé, és felidézem, mit mondott Landon a szívfájdalomról. Ha az ember nem szeret valakit, akkor az nem törheti össze a szívét. Hardin már többször összetörte a szívemet, még akkor is, amikor azt hittem, hogy ennél kisebb darabokra már nem törhet.
És szeretem őt. Szerelmes vagyok Hardinba.”
0 Megjegyzések