J. A. Redmerski: Megölni Sarait

Író: J. A. Redmerski
Cím: Megölni Sarait (Gyilkosok Társaságában 1.)
Oldalszám: 360
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Megjelenés: 2016. 12. 02



ÚJ történet A Soha határa szerzőjétől!

"Más. Kicsavart. Letehetetlen. Izgalmas." – Szinna, moly.hu

Megérkezett J. A. Redmerskinek, a New York Times, a USA Today és a Wall Street Journal bestseller szerzőjének új bűnügyi sorozata, a Gyilkosok társaságában első kötete. A Megölni Sarait fordulatos, izgalmas, veszélyes helyzetekkel és a határokat feszegető főhősökkel teli regény.

Sarai mindössze tizennégy éves volt, amikor édesanyja kiszakította az általa ismert világból, hogy attól kezdve egy kegyetlen drogbáró mellett éljen Mexikóban. Idővel a lány elfelejtette, milyen a normális élet, ám sosem adta fel a reményt, hogy egy napon elszökhet a telepről, ahol az elmúlt kilenc évben fogva tartották.

Victor hidegvérű bérgyilkos, aki Saraihoz hasonlóan, kiskora óta mással sem találkozik, csak halállal és erőszakkal. Mikor a telepre érkezik, Sarai meglátja a férfiban a lehetőséget a szökésre. Ám a dolgok nem a terve szerint alakulnak, és a lány egyik veszélyes férfi karmai közül a másik szorításába kerül.

Menekülés közben Victor egyre kevésbé hallgat az ösztöneire, és úgy dönt, segít Sarainak. Ahogy közelebb kerülnek egymáshoz, Victor azon kapja magát, hogy bármire képes azért, hogy megóvja a lány életét, akár még a testvérével, Niklasszal való kapcsolatát is feláldozná, aki mostanra – csak úgy, mint mindenki – holtan akarja látni Sarait.

Ahogy Victor és Sarai lassan megtanulnak bízni egymásban, a köztük lévő különös vonzódás pedig erősödik. Ám lehet, hogy végül tapasztalata sem lesz elég, hogy megmentse a lányt, mivel az olyan hatással van a férfira, ami a saját halálához vezethet.

Merülj el az izgalmakkal és veszélyes helyzetekkel teli történetben!

Értékelés: 5/5*

Ez egy rázós könyv. én mégis másként fogtam fel az egészet. Úgy olvastam, ahogyan Sarai érezte, teljesen hozzászoktattam magamat ehhez a műfajhoz, és a történtekhez. Mintha ez természetes lenne.
Ehhez hasonló könyvet még nem olvastam életemben, mivel nem annyira szeretem az olyan könyveket, amikben nem lép fel a szerelem.

Mondhatni itt is megvan ez, de nem olyan mértékben. (Ha elolvasod, akkor megtudod;)) Ami teljesen kiszámítható volt. Az elején még nem, de a végén már tudtam, hogy az ő történetüknek így kellett végződnie.
És őrültem, hogy végre egy olyan könyvet olvashattam, aminek a vége nem happy-end, mégis az.
Annyira jó, hogy elkezded, és muszáj tovább olvasnod a könyvet, de közben benned van az az érzés, hogy csak a holnapi napot éljék meg - elvégre ők is erre törekedtek.

Annyi mindent tudnék mondani még a könyvről, de nem tudom megfogalmazni a mondatokat.
Nem mondom azt, hogy aki nem szereti az ilyesmit az ettől a könyvtől megfogja kedvelni, mivel én se lettem akkora fanja az ilyeneknek, de ez a könyv nagyon elnyerte a tetszésemet. Szerintem mindenkinek megéri egy próbát, hogy belekezdjen az ember, és ha nem tetszik neki, akkor abbahagyja. Veszteni nem lehet rajta semmit.:) [18 éven felülieknek! De én nem vagyok annyi, és huppszz... elolvastam:D Szerintem ehhez inkább érettebb fej kell hozzá:D]


Érdekes módon mostanában egymás után olvasott könyveimben szerepel az a bizonyos dolog, amit nem szeretnék leírni.:D Mégis teljesen más formákban mutatkozott meg, több szemszögből tudtam nézni, ezért nagyon hálás vagyok az íróknak!

Kedvenc idézet(ek): 


„Gyönyörű, de legyőzött és sebzett.” 
„És ekkor sírni kezdek.
Mindig sírok, amikor dühös vagyok.”

„Mosoly bujkál a szemében, ahogyan viszonozza a pillantásomat. 
Pislogok egyet, majd ismét ránézek. Most komolyan rám mosolygott?”

„– Jól nézel ki – veti oda Victor a fotelból, az újságot a combján pihentetve.  
Ahogyan te is…
– Köszönöm – mondom, és elfordulok.”

„Ám aztán a mosolyom elhalványodik, a szívem pedig darabokra hullik, amikor visszapillantok oda, ahol eddig Victor állt, és nem látom sehol.”

„– Sarai – szólal meg Dina az asztal túlsó feléről. – Eldöntöttétek már, hogy Floridába vagy New Yorkba mentek?
Minden egyéb, amit Arthur Hamburg mond, a semmibe vész az elmém mélyén. Hosszan elgondolkodom Dina kérdésén, miközben keresztülnézek rajta.
Végül ránézek, kézbe veszem a villámat, és így felelek.
– Ami azt illeti végül is azt, inkább Los Angelesbe megyünk a nyáron.
[…]
– Los Angelesbe? – kérdezi Dina kíváncsian, és ő is bekap egy falatot. – Tesztek egy kis hollywoodi túrát, mi?
– Igen – felelem elmerengve. – Remek lesz.
Befejezetlen ügyem van ott.
Magamban mosolygok, ahogy erre gondolok, majd ismét kortyolok egyet az üdítőmből, hogy elrejtsem a mosolyomat.”
Kedvenc szereplő(k): Sarai, Victor, Izabel (Aki olvasta az tudja miért tettem közzé:D)

Borító: 10/10 
Semmi kivetnivaló nincs benne, talán a cím betűtípusa.:) 
Share:

2 megjegyzés: