Író: Papp Dóra
Cím: Tükörlelkek (1.)
Oldalszám: 388
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Ciceró
Megjelenés: 2015.
Kriszti és Orsi nem is lehetnének különbözőbbek.
A végzős Péterfi Krisztina mintadiák. Színötös mindenből, illemtudó, népszerű lány, a szülei szeme fénye. Legalábbis kívülről ez látszik. Olyan titkai és gondolatai vannak, amelyeket még önmagának sem mer bevallani, nemhogy a szüleinek vagy a környezetében bárkinek is. De, mint tudjuk, a titkok egyfolytában azért küzdenek, hogy előbb-utóbb felszínre kerülhessenek…
Fekete Orsolyát úgy becézik: Tragédia. Ő az a lány, aki a saját rettenetes, kibírhatatlan stílusába és az üvöltő metálzenébe menekül a problémái elől. A lány, akinek mindenki ismeri a titkát, de a teljes igazságot csak ő és a legjobb barátja, Eszter tudja. A lány, aki verekszik, cigizik, káromkodik, és úgy általában háborúban áll az egész világgal, és aki hosszú évek óta küszködik az egyszerű emberi kapcsolatokkal. De ez változhat, csak kell valaki, aki segít neki ebben…
Értékelés: 5/5*
Hű! Csak ennyit tudok mondani.
A barátnőm már mióta mondogatta nekem, hogy olvassam el, és természetesen el is olvastam –, de azért még nyaggat a D.A.C nevű sorozattal, hogy azt is elolvashatnám.:D
Szóval sikerült végre befejeznem majdnem egy hét alatt, aminek az volt az oka –, mert előbb eltudtam volna olvasni, csak mivel úgy jött sorba, hogy Kriszti majd Orsi szemszög, és mikor Kriszti került sorra nem akartam elolvasni, igen egy kicsit unszimpi volt a csaj, bár megbékéltem vele.
SPOILER!!Szóval, mikor az elején elkezdtem olvasni, hát bevallom kicsit furcsa volt, mert teljesen másra gondoltam, és az eleje olyan normális volt (Nem félreérteni!) Nem is értettem ezt a ruhát a képen, bár
a gyűrűkről már tudtam, hogy Orsihoz tartoznak – már akkor tudtam, hogy őt jobban fogom bírni. Először azt gondoltam, hogy Kriszti leszbikus, és Vikivel van jóba, aztán később összeállt a kép, hogy Viki igazából Viktor, és ő meleg. Igen, ilyenkor újra át kellett néznem, hogy mit is olvastam.:D
Alapjában véve nekem nagyon tetszett a történet, nem is álltam tovább olvasni azokat a könyveket, amikbe belekezdtem, mert sokk alatt ültem.
Könnyen olvasható, beleéli magát az ember, két szemszöges, két jó pasival. Jó, ha Orsi jött be jobban, akkor persze, hogy Olivér lett a beszt: leginkább azt bírtam benne, hogy jó tanuló mégis olyan rossz fiúskás. (Oh yeah baby…) Pault igazából az elején nem is annyira kedveltem, mert tényleg egy pszichopatának néztem, de aztán végül csak megkedveltem. És hála ennek a történetnek új kedvenc bandám lett a Brains, és tényleg jó számaik vannak, nem nagyon kedvelem a magyar együtteseket.
Eszterről is szót ejtenék: egyik kedvenc szereplő, áttudom érezni, amikor piszkálják az ember, és megalázzák. Igazából tényleg azt hittem, hogy ezzel a Feketerigóval lesz valami, de hát kiderült, hogy egy kis cicababa áll a háttérben.
Köszönöm Papp Dórának, hogy megírta ezt a csodálatos történetet, és egy újabb élménnyel gazdagodhattam. Már kíváncsian várom a folytatását, hogy vajon mi lesz Olivérrel és Orsival ezek után, és vajon Kriszti milyen egyetemre fog menni, és tudni fogja-e ezek után is tartani a kapcsolatot Kornéllal…
Kedvenc idézet(ek):
„– Milyen rémforgatókönyvet találtál ki fél perc leforgása alatt? Tudom, hogy szereted előre megtervezni a vesztedet. Ne aggódj, nincs semmi gáz. Apám és a te apád különbözően gondolkodnak a világ meg a város dolgairól. Ezekhez a dolgunkhoz semmi közünk. Megjegyzem, ahhoz meg nekik semmi közük, hogy mi ketten mit csinálunk. Főleg, ahhoz amit itt és most szeretnék csinálni veled ezen az ágyon.
Hogy csinálta ezt? A rettenetes érzés, amitől szédelegtem egy tizedmásodperc alatt átváltozott kíváncsi, meleg bizsergéssé, ami szétterült a mellkasomban, a hasamban, ami belekúszott a bőröm alá, és amitől megugrott a szívverésem.
– Érhető voltam? – hajolt a számhoz.
– Igen, Főnök.
– Helyes.
Aztán megcsókolt, és magával húzott az ágyra. Minden értelmes, összefüggő gondolat kiszállt a fejemből, amikor a fülembe suttogta, hogy mondjak valamit spanyolul…”
„– Az a gáz, hogy nem tudom mi csábítóbb: te vagy a bagó.Mióta nem szívtál?
– Két hónapja.
– Hé, lehet, hogy nem is kell ezt erőltetni, ha már ilyen szépen…
– Add ide!
Azonnal ott termett mellettem és kikapta az öngyújtót a kezemből. A falnak dőlve néztem végig az arcán, miközben szív egyet a meggyújtott cigiből.
– Oh yeah baby…”
Kedvenc szereplő(k): Orsi, Olivér, Kriszti, Kornél, Eszter
Borító: 10/9
Az elején az ember nem is sejtheti, hogy miket jelentenek ezek a tárgyak a borítón, kikhez kötődnek aztán végül összeáll a kép..:) Nagyon tetszik!
0 Megjegyzések